Nos, amint azt a Beloberk Pistivel készült interjú elején már beharangoztuk, elkészült végre egy második SÁMÁN interjú is, ezúttal a gitáros Wéber Attila megszólaltalásával. Mint azt nyilván tudjátok, Attila jelenleg hazánk egyik legfoglalkoztatottabb heavy metal együttesének, az OSSIAN-nak a tagja, így külön megtiszteltetés számunkra, hogy időt tudott szakítani ennek a nem kimondottan rövid interjúnak a megválaszolására. Köszönjük Attila!

Tisztelt Attus! Ez az interjú nemcsak a CD megjelenésének aprópójából készül, hanem adózunk a Sámán nagysága előtt is. Meglepődtél a felkérésen?

Igen, meglepő és megtisztelő, hogy valakit érdekel egy 20 évvel ezelötti zenekar, ilyen részletesen!

Nem tudom láttad-e már az oldalt, ahol ez az interjú majd megjelenik, hogy tetszik a felhozatal?

Jó ötlet a „Legendák” rovat…

Akkor kezdjük az elején. Kérlek meséljél a Sámán megalakulásáról! Hogy nézett ki a klasszikus Sámán felállás? Hány évesek voltatok akkor?

Gyermekkori baráti kör voltunk, közös zenei izléssel. 15-16 évesen jött a zenekaralapítás gondolata. Beloberk Pisti, Sárközy Lajcsi, Csekő Gábor és én. A „Sámán” név Belo Pisti ötlete volt.

Mely zenekarok hatottak rátok? Milyen célból hoztátok létre a zenekart?

Elsősorban az AC/DC, Iron Maiden, Judas Priest, de még sorolhatnám… Természetesen mi is rocksztárok akartunk lenni, haha!

A Sámán megalakulása előtt ismertétek egymást? Volt-e esetleg egyéb zenekarotok vagy mindannyiotok számára a Sámán volt az első?

Évek óta ismertük egymást és lelkes rockrajongóként rengeteg koncertre jártunk. Nekünk a Sámán volt az első, de a késöbbi tagok már más zenekarokból érkeztek.

Hogyan zajlottak a próbák? Milyen rendszerességgel próbáltatok?

Ekkor még csak akusztikus gitárokon és székeken, puffokon dobolva zajongtunk. Hamar átláttuk a helyzet reménytelenségét, ezért tanulni kezdtünk és beszerezni a komolyabb hangszereket. Nagyfi Lacihoz (Ninive, Pokolgép, Omen) jártunk gitárórákat venni. Így ismertük meg öccsét Nagyfi Zolit, aki a dobosunk lett. Egy év közös munka után ő a Beatrice-ben kapott lehetőséget, ezért útjaink szétváltak. Közben Pisti öccse, Beloberk Zsolt is dobolni tanult, így kézenfekvő volt, hogy ő lesz az új dobos. Heti 2-3 alkalommal próbáltunk, de még énekes nélkül.

Hogyan születtek a Sámán szerzemények? Kik írták a dalokat, a szövegeket?

A zenei rész abszolút közös munka votl. Ha valamelyikünk hozzott egy alapötletet, ahhoz mindenki hozzárakta a maga kis gondolatait nem csak a saját hangszerével kapcsolatban! Miután Molics Zsolti csatlakozott a zenekarhoz 86-ban, jó frontemberhez méltóan a szövegeket ő írta. Ebben az évben rendezték meg az AORTA-t (Amatőrök Országos Rocktalálkozója), ahol sikeresen szerepelve a zenekar első szinpadi fellépése volt. Itt ismertük meg Ángyán Tomit, aki akkor még az „Orka” tagjaként nagy feltünést keltett gitárjátékával!

Annak idején hány demót rögzítettetek? Beszélnél a felvételekről részletesen? Gondolok itt a dalokra, a felvételekre, a hangzásra, borítóra, fogadtatásra stb.

86-ban két demo (Sámán, Pszichopata) készült Dorozsmai Péter (Korál) stúdiójában, melynek külön érdekessége, hogy a Cselőtei-Lénárd (Hammer) páros is szerepel rajta a csordavokálokban! Az ekkori felállás (Molics Zs, Beloberk I, Sárközy L, Ángyán T, Beloberk Zs). 1987 februárjában Pistit és Lajcsit behívták katonának, így helyükre Molnár Imi (Irigy Hónaljmirigy) és én (újra) érkeztünk! Már evvel a felállással készítjük el a következő négy demót (Új hold, Hódító hadjárat, Inkvizíció, Kolostor) ugyanott a Dorozsmai stúdióban.

Nekem van egy ’87-es, hatszámos felvételem és azt kell, hogy mondjam, jól szól, legalábbis magyar körülmények között. Milyen technikák, felszerelés, szakemeberek álltak rendelkezésetekre a felvételekhez annak idején?

Dorozsmai Péter a stúdiójának egyben a hangmérnöke is volt, így ő kezelte az akkor még jó technikának számító 8 sávos Fostex magnót. Ma már egy ilyen, muzeális érték.

Hozzá kell tennem, soha senkinek sem adtam kölcsön…

Én is vigyázok az enyémre…

Az is feltűnő, hogy nagyon értettetek hangszereitekhez, úgymond ot voltatok a szeren. Pontosan, arányosan, súlyosan szóltak az egyes részek, nem volt mellényúlás, hiba, csak zsigerből elővezetett metal.

Köszi! Én azért most már ezt másképp hallom, de akkor nagyon büszkék voltunk rá, persze most is!

Véleményem szerint a „Sámán”, az „Új hold kel” és a „Hódító küzdelem” underground metal himnuszok, a legjobb Sámán dalok, noha a többi miatt sem kell/kellett szégyenkeznetek.

Igen, ezek voltak a meghatárzó dalok. Örülök, hogy tetszett!

Szerepeltetek a Robbanásveszély válogatás első részén, mégpedig két dallal. Emlékszel még arra, kinek az ötlete volt a korong és hogyan kaptatok felkérést a lemezen való szereplésre? Mely csapatok voltak még a válogatáson?

Ez szintén 87-ben történt! Akkor még nagy dolognak számított (bakelit) lemezre kerűlni. Szorgalmasan terjesztettük a hatszámos kis demónkat és sokat koncerteztünk összefogva más zenekarokkal. Nagyon jól működtek ezek a közös megmozdulások, gondolom ezért látott lehetőséget ez a miskolci kiadó ezkben a zenekarokban (Rotor, BMW, Fókusz, Missió, Sámán).

Ez volt a legelső magyar metal válogatás album, igaz? Milyen feltételeknek kellett megfelelniük a válogatáson szereplő együtteseknek? Sokat segített a Sámán népszerűsítésében a Robbanásveszély?

Igen, ez volt az első metal válogatás! Ebben a műfajban akkor még csak a Pokolgépnek volt lemeze, ezért nagy lehetőségnek és örömnek számított résztvenni rajta!

A Robbanásveszély lemezt a miskolci Sztár Produkció jelentette meg, esetleges lemezszerződést nem ajánlottak fel?

Nem! Sajnos a mejelenés után két hónappal én is és Belo Zsolti is megkaptuk a behívónkat a haza védelmére. Emiatt újra megtorpant a zenekari történet. A kiadó késöbbi működéséről nem sokat tudok.

Noha mindkét Robbanásveszély klasszikusnak számít, azért azt be kell vallani, hogy az első részen ti voltatok a legjobbak, mégpedig toronymagasan, ezt hogy látod?

Örülök, hogy így látod! Sokan mondták ugyanezt.

Ami a válogatáson megjelent dalokat illeti, az a ti döntésetek volt vagy a Sztár határozta meg, hogy melyik dalok kerülhetnek fel a korongra?

A mi döntésünk volt, de gondolom azért elötte lezsűrizték a két nótát a demo-ról.

Kaptatok-e valamennyi pénzt az eladott példányszámok után? Neked megvan az eredeti Robbanásveszély I. válogatás?

Természetesen megvan, féltve örzött kincs! Fejenként egy-egy példányt kaptunk a lemezből és kazettából, de pénzt nem! Azt sem tudjuk meg soha, hogy mennyi fogyott belőle.

Véleményed szerint a Sztár támogatta a hazai underground színteret?

Avval igen, hogy kiadta és ezzel  népszerűsítette a zenekarokat, de anyagilag nem!

A Robbanásveszély második részén miért nem szerepeltetek?

Sosem tudjuk meg.

Volt egy halom nótátok, de sajnos lemezig nem jutottatok el. Miért nem? Nem volt protekciótok a lemeztársaságoknál? Túl kemény volt nekik a zenétek?

Valószinüleg mindkettő.

Ami az akkori viszonyokat illeti, egyedül az MHV létezett, ők nem láttak bennetek fantáziát?

Sosem volt közvetlen kontakt!

Milyenek voltak a régi Sámán koncertek? Milyen gyakran koncerteztetek? Hogyan emlékszel a régi közel 18-20 évvel ezelőtti fesztiválokra? Sok rockrajongó látogatta ezeket a rendezvényeket?

86-87-ben szinte minden rockzenekar kedvenc koncerthelyszine a Dési Huber Müv. ház volt! Hármasban karöltve (Ossian, Missió, Sámán) itt nagyon sokat játszottunk! Szinte minden hónapban csináltunk egy közös bulit! Nagyon sikeres jó hangulatú koncertek voltak, mert 400 ember rendszeresen eljött! 50Ft volt a beugró, amiért még az aulában lévő tévén videoklippeket és koncerteket is lehetett látni. Akkoriban ez még újdonság volt!

A minap olvastam a klasszikus Metallica Hungaricaban, hogy azokban az időkben egy-egy fesztiválon - pl. 666, miskolci hm fesztivál az Akropolisz moziban stb.- elég színes volt a felhozatal, azaz heavy, power vagy hard rock bandák ugyanúgy felléptek, mint thrash vagy black metal csapatok. Te hogyan emlékszel a korai Sámán koncertekre? Gyakran léptetek fel? Gyakran adtatok bulikat?

A Dési Müvházas koncerteken kívűl természetesen minden fesztiválon is ott voltunk! Annak idején nem volt sok zenekar, ezért mindig meghívtak az ilyen rendezvényekre!Ezen kívűl többször játszottunk a Pokolgép elött a Petőfi Csarnokbak és a német Stormwitch zenekarral is!

Annak idején jól megfértek a kategóriák egymás mellett vagy élesen elkülönültek egymástól úgy ahogy manapság?

A zenekarok között mindig jó volt a kapcsolat! A hangszerkölcsönadástól a közös pakoláson át, mindig segítettük egymást! A közönség sem vándorolt ki-be a műfajok között, mindenkit megnéztek!

Ami téged illet, a régi Sámánt mely „katgóriába gyömöszölnéd be”? Thrash, speed, power, heavy metal? Netán egy egyedi színfoltot képviseltetek a hazai színtéren?

Power, egyéni ízzel! Aki pedig látta már és ismeri a frontember Molics Zsolt karizmatikus egyéniségét és előadásmódját, az biztos egyetért az egyedi szinfoltal is!

Ha már a Metallica Hungaricat említettem, elég sokszor szerepeltetek a lapban, komoly támogatást kaptatok tőlük. Akkoriban a Metallica Hungarican kívül nem is létezett más, magyar nyelvű metal lap?

Igen, ők voltak az egyetlenek! Számunkra külön büszkeség, hogy mi voltunk az első szám hátlapján a poszter!Mivel akkor még nem volt ekkora túlkínálat és csak kevés magyar zenekar létezett, ezért mindig befértünk egy-egy számba!Ez mindenkinek jó volt, mert nekik volt miről írni, a zenekarok meg örűltek a publicitásnak!

Anélkül, hogy nyalnék nekik, azon a véleményen vagyok, hogy, ha annak idején nem lett volna Metallica Hungarica, talán magyar metal színtér sem lenne. Te erről, hogy vélekedsz?

De biztos lenne, mert elöbb-utóbb megcsinálták volna mások, de ők szívvel-lélekkel tették!

Azért azt be kell vallani, hogy a legtöbb támogatást és publicitást a Pokolgép és az Ossian kapták anno. Szerinted csak bennük rejlett az áttörés lehetősége?

Ők mindenképp megérdemelték! A többiről nem ők tehetnek!

Egy esetleges Sámán album szerintem elkelt volna ugyanúgy 100.000 példányban, mint az első Pokolgép lemez.

Hát, ezt sem tudjuk már meg…

Később, a ’89/90 táján bukkantak fel olyan fanzine-ek, mint az Answer, a Panic, a Feszültség vagy a Brutal Metal. Emlékszel ezekre a publikációkra? Fanzine-eknek is adtatok interjúkat?

Én nem tudok róla, hogy bármelyikben is szerepeltünk volna, pedig szigorú gyüjtője voltam és vagyok minden olyan publikációnknak, ami velünk volt kapcsolatos! Szólj, ha van valami!

Egy ideig Molnár „Dickinson” Imre (ma Irigy Hónaljmirigy) is játszott nálatok. Ő hogyan került a zenekarba? Csak kisegítő vagy állandó tagként szerepelt nálatok? Emberileg, fazonilag megfelelt számotokra Imre?

Kisegítőnek érkezett, mikor Belo katona lett! Tudta, hogy másfél évre szól a megbízás, de közben neki is teljesen szívügye lett a zenekar! Nagyon sokat és sikeresen ténykedett koncertszervezésekben!

Amennyire én tudom a demókon nem játszott, igaz?

Nem igaz! A 87-es négy demo-n és a Robbanásveszély lemezen is ő játszik!

A Sámánt power metal zenekarként deffiniálták annak idején. Minthogy a ’80-as évek közepén/végén hazánkba is begyűrűzött a thrash hullám, a thrasherek szerették a zenekart? Hol volt a Sámán helye az akkori mezőnyben?

Szerintem a power az egészséges középmezőny, mert abban van minden!

Véleményem szerint akkoriban a Classica „őrölt veletek egy malomban”, azaz mind zeneileg, mind szövegileg hasonlóságokat vélek felfedezni a Classica és a Sámán között, csak ti billentyűk nélkül, szigorúbban nyomtátok. Te hogy látod ezt a megállapításomat?

Én nem látok hasonlóságot! Mint ahogy a nevük is tükrözte, őket a klasszikuszenei vonalvezetés, minket meg az angolszász és germán power jellemzett!

Mikor és miért oszlott fel a Sámán? Elegetek lett abból, hogy nem jutottatok egyről a kettőre? Csalódottak voltatok, hogy nem tudtatok lemezt megjelentetni?

Annyi felállás volt, hogy még a neveket is hosszú felsorólni, ezért nehéz erre válaszolni! Csak, hogy teljes legyen a kép: a 90-es években nagy átjáróház volt, még Ambrus Zoli (Mirigy) is játszott a bandában egy darabig! Még frontember váltás is kétszer volt! Molics Zs. távozása után Fekete Zsoltal indultak be az Ausztriai koncertek! Ez egy évig tartott! Ezután Szűcs „Tüdő” Attila lett az énekes, aki szintén egy évig volt! Közben Ángyán Tomi és én is távoztunk különböző időben és különböző okok miatt. Így a végére az utolsó felállás (Molics Zs., Beloberk I., Fejes Z., Sárközy L., Beloberk Zs.) lett, akikkel az utolsó két legjobb Sámán demo született!(Bombák, Még mindig várod).

(Az interjú folytatása a "Sámán (Attus) 2." menüpontban található.)