Az alábbi interjú Márton Péterrel, a banda egykori gitárosával készült.

Peti, a Dissect 1989-ben alakult, ez azt jelenti, hogy a hazai death/grind színtér előfutárai voltatok? Ti voltatok az első hazai death/grind banda?

Az tény, hogy amikor eldöntöttük, hogy ebben a műfajban fogunk tevékenykedni igen kevés csapat játszotta még ezt a stilust itthon, de, hogy mi lettünk volna az elsők, azt mindenképp túlzásnak tartom. Az a helyzet, hogy fel is kellett nőnünk ehhez a zenéhez, tudásban is, életkorban is, és mire ez összejött már müküdött a Monastery, az Extreme Deformity, a Subject, meg még egy csomó banda rajtunk kivül.

Hogyan alakult ki a tagság? Ismertétek egymást már korábban is?

Igen. Endrédi Norbi, Kulcsár Józsi, és jómagam, úgyszólván egy utcában nőttünk fel, úgyhogy adott volt az alap felállás.

Mennyi idősek voltatok akkoriban?

Ha jól tudom Norbi 1975-ben született, Józsi és én 76-os kiadásúak vagyunk.

Mindannyiotoknak a Dissect volt az első zenekara vagy játszottatok más bandákban is?

Mi ketten Józsival (igazán fiatal korunk ellenére ) már előzőleg is próbálkoztunk összehozni egy épkézláb csapatot több-kevesebb sikerrel. Ami a késöbb csatlakozókat  illeti. Ha jól tudom, Drótos Gábornak a Dissect volt az első zenekara. Szalai Béláról, és Kincses Istvánról (Ő váltotta Józsit a dobok mögött az első demó után) meg nem tudnám mondani, hogy elöttünk játszottak-e már másik csapatokban. Természetsen Norbinak is ez olt az első zenekari próbálkozása.

Mely csapatok voltak rátok inspiráló hatással?

Eleinte a hazai klasszikusok voltak ránk igen nagy hatással. Hobo, Beatrice, Karthago, stb... Aztán szépen lassan eljutottunk a Pokolgép, Ossian, Moby Dick féle zenéken keresztül a thrash metalig, mig végül kikötöttünk a leg durvább zenéknél. Egyébként, mindenkinél elég eklektikus volt a kedvenc zenék tárháza. Nálam pl: már akkor is belefért a Leukémia, a Napalm Death, és Red Hot Chili Peppers is a meghatározó zenék közé.

Egyetértesz azzal, hogy a ’80-as évek végén az addig aktuális trend, a thrash metal kezdett kimenni a divatból és helyét a death metal kezdte átvenni?

Rám soha nem voltak hatással a különféle trendek, de egyet kell, hogy értesek azzal a megállapitással, mi szerint a '80-as évek végén egyre inkább kezdett teret hóditani a death metal, a thrash pedig kissé háttérbe szorult.

Az 1989-es esztendő három, mára abszolút klasszikussá nemesedett korongot szült, a „Slowly we rot”-ot (Obituary), „Symphonies of sickness” (Carcass) és az „Altars of madness”-t (Morbid Angel). Hatottak rátok ezek a lemezek, csapatok?

Hogyne, természetesen. Akkoriban különösen a Morbid Angel volt ránk nagy hatással. Sokak szerint le sem tagadhattuk volna a második demó kiadása után! He-he! Persze a két másik csapat zenéjéből is beszivárgott némi inspiráció a dalainkba, de soha nem lopkodtunk konkrét részleteket. Egyszerűen inspiráltak minket ezek a bandák, és ez hallatszott a zenénken.

A stílus szerintem ’90/’91 körül indult be, ettől kezdve itthon is egymás után alakultak a death metal illetve death/grind zenekarok, hogyan emlékszel vissza ezekre az időkre?

Vannak nagyon kellemes emlékeim erről az időszakról. Nagy pörgés vette kezdetét akkoriban. Akkor még voltak művházak, rengeteg helyen lehetett játszani. Ahogy én látom, manapság már a Rock-kocsmákba is alig lehet koncertet szervezni, a művházak pedig szinte teljesen eltűntek. Neagativumként azt tartom fontosnak megemliteni, hogy fiatal korunk miatt szinte sehol nem vettek minket komolyan. Ez értendő az akkori médiára és egyik-másik zenekarra is. Töbnyire a demó hangzásából indult ki mindenki, holott nyilván nem tudtunk felvenni egy normálisan megszólaló demót alig tizenéves fejjel, viszont, aki élőben látott minket az többnyire elismerte, hogy nem szabad minket leirni.

Várpalotáról, Veszprém megyéből érkeztetek, milyen volt metal zenei élet a városotokban? Mert a megyéből, elsősorban Veszprémből, igen király bandák bukkantak fel pl. Mirror, Antichrist, Witchmasters, Sunrow, Corpus Albicans (később Celebrant) vagy Zircről a Parasite Crowd.

A megyei felhozatallal nem volt semmi gond, viszont a palotai felhozatal siralmasnak is alig volt mondható. Death/grind zenét csak mi játszottunk akkoriban a városban. Elöttünk a Drakkon utazott thrash műfajban, utánunk pedig a Septicmen kezte meg munkásságát, szintén thrash közeli vonalon.

Véleményed szerint a honi underground death/grind zenekarok támogatták egymást? Összetartó volt a színtér?

Szerintem, sokkal inkább támogatták egymást a csapatok, mint manapság. Mostanában kisebb klikkesedések alakultak ki, és irtó nehéz elérni, hogy egyáltalán szóbaálljanak az emberrel.

Kérlek meséljél a Dissect korai próbáiról! Hogyan zajlottak a próbák, milyen gyakran gyakoroltatok stb.?

Próbáltunk a nagymami hálószobájától elkezdve a garázson keresztül( nyáron 80-fok, télen, fűtés nélkül, vastag jégcsapokkal körbevéve) a tejleadó csarnok pincéjén keresztül mindenhol, ahol csak lehetett. Természetesen, mindenhol utáltak minket. Ez különösen a garázsokra volt igaz. Szegény szomszédok igen nehezen viselték irgalmat nem ismerő zajongásunkat! He-he! Végülis meg tudtuk érteni őket. Többnyire heti négy-öt kőkemény , több órás próbát nyomtunk. Akkor még hosszú hajunk volt. Úgy gyakoroltuk a nótákat, hogy közben ment a headbang, meg minden, ami belefért, hogy koncerten már ne zavarjon meg minket a mozgás, egyáltalán a hajunk, és a nyaki fájdalmak.He-he!

Már a kezdet kezdetén saját számok írására törekedtetek vagy inkább csak feldolgozásokat játszottatok?

Soha nem eröltettünk a feldolgozásokat. Mindig a saját nótákra alapoztunk.

Melyek voltak a legelső Dissect nóták? Hogyan álltak össze? Ki volt a felelős a szövegekért illetve a zenéért?

Nos, azt meg nem tudnám mondani, hogy melyek voltak az első nóták. Az biztos, hogy a szövegeket Norbi szállitotta, a nótákat én hoztam, de közösen raktuk össze a csapattal. A késöbbiekben aztán volt rá példa, hogy a többiek is hoztak ötleteket szép számmal.

Első anyagotok a Slow Fermentinggel közös split kazetta volt, amely mindkét fél egy-egy koncertjét örökítette meg, beszélnél erről a kiadványról bővebben?

Nos, itt némi félreétrés van, ugyanis az első demónk 1992-ben lett kiadva, még magyar nyelvű szövegekkel, Bezártság cimen. 92-ben vettük fel Zalaegerszegen, a Lorenzo studióban, a Monastery zenekar segitségével. A boritónkat Lakk Roland tervezte, aki akkoriban a Brutalistic Creation 'zine-t is készitette. Ez után jött 93-ban a Pusgush From The Vomited, Wormy Gut demó, és  csak ezek után adtuk ki a split kazettát.

Egy 1993 február 18.-án rögzített koncertről van szó, hogyan emlékszel arra a bulira?

Ha finoman akarok fogalmazni, akkor is azt kell mondjam, hogy az a koncert katasztrófa volt a javából. Az ismerőseinket  és a felvilágosultabb nézőket kivéve mindenki kiröhögött bennünket. Egyszerűen nem tudták hova tenni ezt a zenét. Ráadásul, megkaptuk a nagy lehetőséget. A városi tévé egyik riportere csinált velünk egy interjút. A mai napig emlegetjük azt a felvételt. Egy abszolutt analfabétárt kell elképzelni, aki olyan kérdéseket tett fel, hogy miért rázzuk a hajunkat, az akkor még igen vékony és pinduri Drótos Gabit megkérdezte, hogy Ő a nehezebb, vagy a gitárja, és ehhez hasonló, nem titkoltan minket szándékosan zavarba hozó kérdésekkel bombázott minket. Gyerek fejjel akkora marhaságokat válaszoltunk neki, hogy rajtunk röhögött a fél város. Pár évvel késöbb már máshogy álltunk volna a dologhoz, és megmondtuk volna, hogy hülye kérdésre csak hülye választ tudunk adni.

A saját nótáitok mellett elnyomtátok a Napalm Death-től a „You suffer”-t és a Cannibal Corpse-tól a „Put them to death”-et…

Igen, ez igy van. Akik ismerték az eredeti előadókat azok örültek nagyon annak a két dalnak, a többiek pedig azt gondolták, hogy azok is a mi számaink. He-he!

Milyen feldolgozásokat játszottatok még előszeretettel? A feldolgozások úgymond idegen tollakkal való ékeskedésnek tűnnek vagy csak egyszerűen a hangulatot akartátok feldobni?

Sohasem voltunk nagy feldolgozás gyártók. Ha jól emlékszem a késöbbiekben egy Morbid Angel, és talán egy Lubricant nótát játszottunk rendszeresen. Talán még a legutolsó koncerteken volt egy   Sepultura nóta is, de ebben nem vagyok biztos.

Minthogy a megalakulás és a kazetta megjelenése között négy év telt el, ezen időszak komoly próbákkal és nótaírással telt el?

Ez szó szerint igy volt. Mondom, annyi csak a különbség, hogy 92-ben már felvettük a Bezártság demót, és elötte már koncerteztünk is.

A kazettát az egykori Fester fanzine-es Györe András jelentette meg, hogyan jött létre a kooperáció? András ajánlotta fel nektek a dalok kiadását?

Ha jól emlékszem, igen, bár ezek a részletek sajnos már nagyon fakult formában jelennek meg elöttem. Sajna, már nem emlékszem rá, hogy Andrással hogyan jött létre a kapcsolat, de nem tartom kizártanak, hogy Lakk Roli révén. Aztán, lehet, hogy tévedek.

Hány példányban jelent meg az anyag illetve mennyi ment el belőle?

Ez az a kérdés, amire végképp nem tudok válaszolni, még úgy sem, hogy éppen a napokban érdeklődtem a többiektől, ezzel, és egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

Szerinted felkeltette a kazetta a rajongók figyelmét, érdeklődését a Dissect iránt?

Úgy emlékszem, igen. Több pozitiv visszajelzés is érkezett hozzánk a kazetta kiadása után.

Milyen kritikákat kaptatok a szalagra? Elégedettek voltatok a hangzásával, küllemével stb.?

A rajongó és a kritikus  két nagyon másfajta ember. Nem emlékszem már a kritikákra, de nem lennék meglepve, ha ezt az anyagot is lehúzták volna. Valamiért nem ismert  el minket a szakma ezen része. A hangzás szerintem jónak mondható az akkori mércékhez képest, viszont a küllemről nem tudok véleményt mondani. Nekem sincs egyetlen példányom sem ebből a kazettából.

A Slow Fermenting tetszett nektek? Játszottatok-e valaha velük? Esetleg ismertétek őket?

Arra világosan emlékszem, hogy a zenéjük tetszett, de, hogy játszottunk-e együtt már nem tudnám megmondani.

Ha már a Festert megemlítettem, milyen akkori fanzine-eket ismersz még? Gyakran kaptatok interjú felkéréseket a fanzine-ektől azokban az időkben?

Jópár fanzine-ban szerepeltünk a 93-as demó után, de neveket már nem tudnék mondani. Megvannak ám ezek a füzetek egytől-egyig, csal elő kéne kotorásznom őket valahonnan a lakás eldugott részeiből. He-he!

Szerinted a fanzine-ek az underground zenekarok támogatásának fontos eszközei?

Véleményem szerint, igen, feltétlenül. Rengeteget tudnak segiteni, különösen egy “kezdő” , feltörekvő zenekarnak.

Egy évvel később jelent meg első demótok a „Pusgush from the vomited, wormy gut”, ki találta ki a címet és mit jelent?

A cimet Norbi találta ki. Azt jelenti, hogy gennyömlés a leokádott, férges bélből.

A demóra már vadonatúj dalok kerültek fel, a koncertfelvételről csak két szám volt ismerős, a „Raw mind” és a „Disabled suicide”, mely utóbbi dal megosztva került fel a demóra, „Disabled” illetve „Suicide” címmel…

Hajaj! Itt ismét valami félreértés, talán elirás lehet! Nem került fel megosztva nóta a demóra a Disabled Suicide egy az egyben, egy nótaként került fel az anyagra.

Hogyan emlékszel vissza a felvételekre? Mennyi idő alatt rántottátok fel az anyagot? Stúdióban vagy a próbatermetekben került rögzítésre?

Egy kisebb studióban vettük fel az anyagot, alahol a Balaton környékén. A felvételek könnyen mentek, mert szétgyakoroltuk az agyunkat is, hogy mire ott leszünk már flottul menjenek a dolgok.

Mennyit fejlődtetek a koncertanyaghoz képest?

Hogy mennyit fejlődtünk a koncertes felvételhez képest, nem tudnám meghatározni, de biztos, hogy fejlődtünk. A rendszeres próbáknak meg lett az eredménye.

A szövegek miről szóltak? Volt egyfajta koncepció a szövegek mögött? Milyen témák inspiráltak benneteket akkoriban?

A szövegeket Norbi irta. Nem tudok arról, hogy lett vona konkrét koncepció a szövegeknél, de at biztos, hogy Norbertünk sűrűn emlegette a szervezett egyházakkal szembeni ellenszenvét. Tudomásom szerint, mai napig is ugy gondolja a sorait, ahogy akkor, és nem bánta meg, amit leirt! He-he!

A „Suffer from god” és a „Catholic priests’ sexuality” az egyház kényesebb dolgait feszegették?

Természetesen. Ilyen nótacimekkel kár is lenne tagadni! He-he!

Ha már itt tartunk, mi a véleményed a szervezett vallásról illetve az olyan mérgező, emberbutító szervezetekről, mint a Hit Gyülekezete?

A magam részéről maximálisan elitélem őket. Egyszerűen értehetetlenül állok a kérdés elött, hogy hogyan tudnak ennyi embert bekebelezni. Azt pedig, amikor jobbnál-jobb művészeket, zenészeket látok csatlakozni hozzájuk, nos, nem is tudom szavakba önteni, hogy mit érzek olyankor.

A bigottság, az elvakult fanatizmus mennyire tudja megfertőzni az emberek életét?

Erre most mit mondjak? Nézz körbe a nagyvilágban! Valami észveszejtő, hogy mik történnek nap mint nap az ilyen arcoknak köszönhetően.

Vissza a demóhoz, a zenéhez, elégedettek voltatok a végeredménnyel vagy lehetet volna jobb is?

Dehogy voltunk elégedettek! Lassan 18-éve zenélek és még egyszer sem jöttem ki úgy a studióból, hogy elégedett lettem volna. Azt hiszem, ezt a többiek is igy gondolták akkoriban is és most is. Soha nem volt elég pénzünk, hogy rendes felvételcs csináljunk. Manapság pedig még kevesebb pénz jut ilyesmire, úgyhogy ebben a témában nem vagyok valami derülátó. A nagyok már elmondták, de tényleg igy van. Egy felvételt csak abbahagyni lehet, befejezni , soha.

Ebből az anyagból mennyi fogyott? Mennyire terjesztette a Dissect nevét?

Azt nem tudnám megmondani, hogy mennyit osztogattunk szét, de azt soha nem fogom elfelejteni, hogy rengeteg külföldi kiadónak is kiküldtük a 93-as demót, és kaptunk is egy Ep-re szóló szerződést egy Amerikai kiadótól. Floridából, ha jól emlékszem. Ezt a felvételt már nem tudtuk megcsinálni mert, István, a dobosunk családi okokból kiszállt a csapatból, mi pedig nem találtunk utódot a helyére (hiába kersgéltünk évekig) és átszivárogtunk másik zenekarokba...

Egyetértesz azzal, hogy a ’90-es évek közepén a death/grind muzsika egyre jobban a háttérbe szorult és gyakorlatilag elvesztette az undergroundban betöltött vezető szerepét?

Igen, ez igy volt. Jött a Nirvana és társai, és gyakorlatilag földbedöngölték nem csak a death metalt, hanem úgy egyébként a metal műfajt is egy jó időre.

Mi a véleményed a jelen death metal színtérről? Követed a stílus alakulását? Melyek a kedvenc bandáid a jelen színtérről?

Persze, követem a stilus alakulását a mai napi is. Húúúúú,rengeteg nevet tudnék most felsorolni, úgyhogy nem nagyon állok neki a sorolásnak. Csak pár név a miheztartás végett.--Gorefest, Bloodbath, Grave, Unleashed, Deicide, Napalm Death, Cannibal Corpse, stb...

Mennyit változott, fejlődött a színtér, a ’80-as évek végéhez/’90-es évek elejéhez képest?

Szerintem, nem nagyon fejlődött a szintér a 90-es évek elejéhez képest. Annyi történt, hogy egy időben mindenki elkezdett minél gyorsabb nótákat irni, és megpróbált a lehető leg gyorsabb lenni. Szerintem a műfaj keretei elég szűkek. Nem nagyon lehet újitani a műfajon belül, de azért lehet minőséget produkálni.

Mit szóltál ahhoz, hogy a progressziv death metal császárai, az Atheist és a Cynic újjáalakultak?

A magam részéről nagyon örülök neki. Mindig szeretttem az agyasabb, technikásabb megközelitésü csapatokat is. Kiváncsian várom, hogy tudnak-e még olyan stilusteremtő albumokat késziteni, mint annó.

Miben látod annak magyarázatát, hogy gyakorlatilag csak a Malevolent Creation, a Cannibal Corpse, a Napalm Death és a Morbid Angel mutatott folyamatos aktivitást, míg több csapat kisebb-nagyobb szünet után tért vissza (pl. Immolation, Monstrosity, Suffocation, Obituary) vagy a death metalnak hátat fordítva megváltoztatta stílusát (pl. Entombed, Carcass)?

Erre a válaszra kétféle variációm van. Az egyik, hogy a Suffocation, Immolation szerö zenekarok egyszerűen belefáradtak abba, hogy már nem engedtek nekik annyi teret, mint pár évvel azelött. Egyszerűen lehetetlnnek érezték a további működésüket és inkább leálltak. Aztán, vannak a Carcass, Entombed féle brigádok, akik ugyan azon okból, mint az elöbb emlitettek, szintén megfásultak, de nem álltak le a zenekarral, hanem elkezdtek finomitani a zenén. Keresték az utat, hogy mégis merre kéne meni, hogy fennmaradjanak, aztán többnyire ők is leálltak később, csak más formában, mint pl. a Carcass a multicéges bukta után. Persze, lehet vitatkozni ezekkel a sorokkal, Jómagam, igy láttam a helyzetet.

Mikor és miért oszlott fel a Dissect? Mit csináltatok a zenekar feloszlása után? Mindannyian maradtatok a metal életben?

Mint emlitettem is, sokáig kerestük István utódját, ) de sajnos akkor még nem tudtunk arról, hogy 20-Km-re tőlünk él egy Kovács Zsolt nevezetü emberke, aki aztán késöbb a Gutted dobosa lett) úgyhogy feloszlott a zenekar valamikor 1993-ban.  Eleinte csak Norbi szállt ki a metal életből. Józsi idén hagyott fel a zenéléssel, ha jól tudom, de egészen eddig a Septicmen zenekart erősitette Szalai Bélával egyetemben, aki még ma is tagja a csapatnak. Drótos Gabi is játszott a Septicmenben, Aztán átment a Gutted -ba, most pedig a Tesstimony ban zúz, ezerrel. Az én ténykedésem némileg komplikáltabb. Mint már emlitettem sokféle zenét szeretek hallgatni, és játszani is. Ezzel csak az a gond, hogy a hallgatóság elég nehezen szokta viselni, amikor egy brutális banda után, vagy mellé összehozok egy sokkal dallamosabbat. Sokat hallgattam már azért, mert azt hiszik a jónépek, hogy azt sem tudom mit akarok csinálni, ugrálok, műfajról-műfajra. Pedig ez nem igy van. Nagyon is tudom, hogy miket szeretnék játszani, csak többnyire az anyagiak hátráltatnak, ezért érdekes időpontokban tudok megjelenni egyik-másik anyaggal. Szóval. A Dissect óta Játszottam a Septicmenben. Összehoztuk a Groove nevü csapatot, amiből kialakult a Without Face. Aztán volt egy Shockwave zenekar, és egy Sunseth Sphere, ahol igazán messzire kerültem a metal világától. Itt inkább a dallamos témák domináltak, miközben otthon irtam a morcos dalokat is. Jelenleg a Guilthee névre hallgató zenekarban zúzok, és újra elindultunk a dallamosabb Sunseth Sphere csapattal is.

Kapcsolatban vagy-e még egykori kollégáiddal? Gyakran szoktál beszélgetni velük? Olyan ötlet nem fordult meg a fejetekben, hogy újjáalakítjátok a bandát?

Az túlzás, hogy sűrűn találkozunk, beszélgetünk, de tartjuk a kapcsolatot. Májusban pl: együtt játszott a Guilthee és a Septicmen. Ott lényegében ott volt az egész Dissect brigád, Norbit kivéve. Nincs kizárva, hogy fogunk még együtt játszani, szóval nem mondom azt, hogy lehetetlen. Modjuk, ha össze nem is jövünk újra, azért én szeretném újra rögziteni a 93-as demót, hogy egy kicsit jobb hanhzás mellett, rendesen ki lehessen hallani, hogy pontosan miket is játszottunk tizenéves buksival....

A Dissect rajongói oldalról mit kell tudni? Kinek a munkáját dícséri? Milyen látogatottságot tud felmutatni?

A rajongói oldalt Puskás Péter barátom hivta életre. Annyit érdemes róla tudni, hogy ha már egyszer Pusi elkezdte ezt az oldalt és letölthetővé tette 93-as demót, szépen, fokozatosan szeretném feltetetni aBezártság demót, és a koncert anyagot is, minél több korabeli fotóval illusztrálva. A látogatottságról szerintem nem érdemes beszélni. Ez az oldal egyelőre nincsen behirdetve, nem hiszem, hogy eddig túl sokan látták volna. Persze, évek óta megtalálnak azzal emberkék, hogy adjam már oda a demót, most le lehet tölteni, úgyhogy hajrá!!!!

Péter, köszönöm szépen a válaszaidat, kérlek fejezd be az interjút utolsó gondolataiddal…

Először is szeretném megköszönni, hogy megkerestél ennek az interjúnak a lehetőségével, és kibontakozhattam ennyi év után! Másrészt, fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy rengeteg emberrel játszottam az elmúlt évek során, de a Dissect csapatát azóta is visszasirom, mert sehol máshol nem volt részem akkora békében, egyet akarásban, mint abban a csapatban. A Dissect demo a dissect.uw.hu oldalról tölthető le. A Dissect mai értelmezését a http://www.guilthee.com oldalon lehet megtalálni. A dallamosabb oldalamat pedig a http://www.sunsethsphere.com cimen lehet elérni.

Onslaught Thrasher (2007)