A lemez végül nagy nehézségek árán 1994-ben jelent meg „Inside ash” címmel, folyamatosan írtátok a dalokat? Gondolom egy csomó számotok született akkoriban?

Igen volt olyan nóta ami végül is nem került fel a lemezre.

Olyan ötletetek nem volt, hogy pár demós számot újravegyetek a lemezhez? Nem lett volna hülyeség folytatni ezt az utat hisz lett volna hozzá matéria. Kizárólag vadonatúj dalokat akartatok feltenni a korongra?

Így igaz, a demós nótákat kár lett volna bolygatni. Mikor autót vezetsz, akkor is  többnyire előre nézel, csak futva a visszapillantóba.

Hankó Zoli mennyiben vette ki a részét az új dalok megírásában?

Ezt Cicótol vagy tőle tudhatnád meg. Ügyesen két részre szedték a gitár részeket Zoli többnyire a ritmus részeket nyomta

Egyetértesz azzal, hogy az „Inside ash” több hasonlóságot mutat az akkoriban rendkívül népszerű grunge irányzattal mint az általatok a korai években művelt techno thrash-sel? Miért váltottatok ilyen nagyot?

Megtalálod benne ezt is azt is. Sok nagy banda indult thrash zenekarként és transzformálódott energikus rock zenekarrá, ami lényegében lehet ugyanaz is, ha elhagyjuk a skatulyákat. Lehet ez egyfajta érési folyamat is. Belülről jött és őszintén, ez a lényeg. A grunge, ha úgy tetszik nagyon sok és jó rockzene védjegye is volt, és értékes dolgokat hordozott magában, ami a mi világnézetünkkel egysíkon mozgott. Mikor Cicót megismertem, Hendrixet hallgatott a mono magnóján, ezeket nyűtte. Nekünk is Fodival voltak ős kedvenceink, pl. Rush és mindannyiunk fülében ott csengtek a Led Zeppelin, Deep Purple klasszikusok. Ha történetesen ezek a csapatok  nem a 70-es években, hanem a  90-es években bukkantak volna fel ugyanezt a jelzőt kapják irgalmatlanul.

Több embertől hallottam, hogy a grunge annak idején megölte a rock zenét, a tiszta heavy metalt, az akkori kiadók kizárólag a grunge bandákat szerződtették, erről, hogy vélekedsz?

A rockzenét vagy bármilyen őszinte tiszta művészi ágat az üzlet,vagy a hordozott üzenet (spirituálisan) öli meg. Szerintem (és ez csak az én véleményem) ezek a zenekarok értelmet oltottak a zenébe és levágták egy fa beteg ágait, amelyek azóta sajnos visszanőttek, s ez a fa  vesztére megmutatkozik a gyümölcsfelhozatalban is. Én úgy gondolom, hogy a sokszínűség és a műfajok elegyedése nem rossz dolog, hisz így a közönségnek is felnyílik a szeme más irányzatok felé. Gátat vetni a fejlődésnek pedig kár. Az, hogy a kiadók el is fordultak ezektől a zenekaroktól a későbbiekben (saját szegénységi bizonyítványuk) és a divat számlájára róható fel. Ezen az időszak alatt sok egyéni  dolog született. Ha a jelenlegi zenei palettát vizsgálom, rendesen ki kell nyitnom a szemem hogy értékes dolgot találjak. Most kérdezem én, hány hiteles new metál zenekarra emlékeznek majd holnap?  

Hogyan jellemeznéd az „Inside ash”-t a korai demókhoz viszonyítva? Akkoriban már nem is hallgattatok thrash metalt?

Szélesedett a zenei ízlésünk, ennyi. De mikor utaztunk, mindegy hogy Fishbone szólt vagy Cult, akár Pantera, az auto gurult tovább...

A korongot a Polygram gondozta, hogyan kerültetek hozzájuk? Kecsegtető szerződést ajánlottak? Hány lemezre írtatok alá?

Haha hát ehhez elő kellene vennem a Polygramos szerződést, amit nem tehetek hisz én már nem írtam alá. Hogy mennyire volt kecsegtető? Nem csak földi léptékekben gondolkodtak. Somogyi Peti később nyomatott egy Bedlam pólót a kiadó menesztő indokaival..

Akkoriban, ha nem tévedek, a Beyond is náluk dolgozott, akik szintén csak eltávolodtak a korai idők, Slayer ihlette thrash metaltól...

Ehhez sem tudok sajnos hozzászólni

A rajongók hogyan fogadták a lemezt? Sikeres kiadványnak ítéled az „Inside ash”-t?

Igen. Az eladások tekintetében gondolom megtérült a kiadó által " befektetett reklám"

A lemezt megturnéztattátok, játszottatok a Necropsiával a Riff Röffben, a Mooddal Gyöngyösön, ezekre a bulikra emlékszel még? Milyen hangulatú koncertek fűződnek az „Inside ash”-hez?

Alapból jó, hisz ezek nagyon jól megírt nóták voltak fogósak élőben. A felsorolt koncerteken már Sakál volt a bőgős

Arra emlékszem, hogy a Riff Röffben annak idején játszottátok a „Man in the box”-ot az Alice In Chains-től valamint csak egyetlenegy régi dalt, a „Face of distress”-t. A régi nótákat miért nem erőltettétek a későbbiekben?

Az új dolgokat izgalmasabbnak találhattuk

Mikor és miért lett vége a Bedlamnak? Fájó szívvel vetettetek véget a zenekarnak? Véleményed szerint sikeresebb is lehetett volna a Bedlam itthon?

95 –Sziget. A búcsú bulit a közönség soraiból néztem és mindenki elég lehangolt volt. Tudom mennyi lélek, energia és munka feküdt ebben a zenekarban. Kár érte. Lehetett volna sikeresebb is a zenekar bizonyosan kompromisszumok árán az pedig =  lett volna egy névváltoztatással

Mit csináltatok a zenekar feloszlása után? Mesélnél nekünk Bedlam utáni pályafutásodról?

Haha a" pályámat" a Bedlammal ki is futottam. Én Szegedre költöztem és egy Nemzetközi Misszió önkénteseként, majd öt év múlva vissza Borsod megyébe. Egy Screen koncerten találkoztam ismét Dudás Tomival az énekes gitárossal, ki megkért hogy bőgőzzek akusztikus projectjében. Immár három éve játszom a Damn Naturalban és most tavasszal jön a harmadik anyagunk-Damaged delayed lost -címmel. www.damnnatural.hu

Olyan tervetek nincs, hogy újra összehozzátok a klasszikus Bedlamot?

Nem tudom ki mit tervez, Isten végez. A Pestilence újraalakult (Béci és Petya ős zenekara) Cicó Fodival egy roppant tehetséges, zeneileg erős csapatot verbuvált Nomad néven és meg is jelent az első albumuk, Vég álom címmel. Az élet sodrásában ma már nehéz lenne az egykori dalok közül sokat hitelesen  újra eljátszani, így talán jobb ha erre nem kerül sor.

Ha valaki felajánlaná, hogy az első három demót megjelentetné CD-n, beleegyeznél? Mert azt el kell ismerni, hogy klasszikusokat alkottatok egykoron...

Beleegyeznék.

Az Interneten van egy nagyon igényes, informatív Bedlam rajongói oldal, láttad már? Azt hiszem, ez is annak az alátámasztása, hogy legendák vagytok...

Arról az oldalról tudok amit Jozé csinált, köszönet érte!

Tudsz-e valamit az egykori Bedlam tagokról, Lovász Béciről, Bojti Vilmosról, Lörincz Sanyiról valamint egykori menedzseretekről Ignéczi Péterről? Mit csinálnak manapság? Szakítottak a metal zenével?

Nos Béci  is sokunkkal egyetemben boldog családapa és újra muzsikál a Gödöllöi spillerekkel és Petyával a Pestilence-ben. Még nem hallottam őket, de információim szerint ugyanaz az  old school thrash muzsika ami egykoron volt. Bojti Vili is dobol egy feldolgozás zenekarban (Orsi és a Krém), ha jól tudom. Vele és Péterrel gyakran összefutok. Diamond (Ignéczi Péter – a szerk. megj.) belevetette magát a hokis életbe, hisz fiai élsportolók a jégen és kisboltot vezet. Az ő autójában aztán még dübörögnek a jó öreg zenék, hisz megmaradt Anthrax, Exodus, Bay Area rajongónak. Lőrincz Józsi egy abszolút profi Deep Purple tribute zenekar dobosa (mindenkinek ajánlom: Fireball)

Hogyan vélekedsz arról, hogy Cicó és Fody megtértek? Nem gondoltál arra, hogy kövesd őket?

Ez a dolog mindenkit megérintett, egyidejűleg az én életem is megváltozott Hankó Zolié szintén. Ha valakinek felnyílik a szeme az igazságra nem járhat többé bekötött szemmel.

Szerinted mi motivál több metal zenészt arra, hogy isten szolgálatába álljon? Gondolok itt az egykori Sing-Sing, Classica, Viking zenészekre, de említhetem a Mortificationt, a Believert vagy a Strypert…

A lélek kell hogy motiváljon..

Manapság mennyire vagy benne a hazai undergroundban? Szerinted mennyiben változott a hazai metal helyzet a 20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest? Milyen zenéket hallgatsz otthon?

Meg fogsz lepődni: Ben Harpert, Johnny Cash utolsó felvételeit, egész jó a 3. Audioslave is. A metal helyzet megítélésére alkalmatlan vagyok. Ha hébe-hóba fellapozok egy ilyen kiadványt többnyire sajnos csak fehér púder arcokat látok, akik próbálják megijeszteni a világot. Hála Istennek azért mindig lesznek jó magyar zenekarok (ha kevés is), akik hitelesen végzik a dolgukat, akár hc, akár punk vagy metál csapatról legyen szó   

Csaba, köszönöm szépen, hogy rendelkezésemre álltál, azt hiszem minden témát kimerítettünk. Amennyiben szeretnél még valamit hozzátenni az interjúhoz, kérlek mondd el nekünk az utolsó szó jogán...

Én is köszönöm a zenekar nevében, és köszönet az ismerősöknek, barátoknak, akik nagy segítségünkre voltak azokban az években.

Onslaught Thrasher (2007.)